A vendégek nagyon aranyosak kedvesek és mindig megkérdezik honnan jöttünk és hogy kerültünk ide. Általában idősebb korosztály száll meg itt nálunk. Tehát a senior turizmus a jellemző. (Idősebb, nyugdíjas, már nem aktív korosztály.)
Kivéve persze a magyarokat. Igen, mert találkoztunk itt a világvégén magyarokkal is! Tipikus 4 fős család: Anyuka, Apuka és a körülbelül tinédzser gyerekek. Amikor Tar elmondta, hogy Esztó fogja bemutatni neki a szobákat magyarul, a fiatal srác, Tamás, csak annyit tudott mondani: De durvaaaaaaa! Ugye ekkor még nem tudta a poént, hogy még egy Eszter is van :). Megkérdezték tőlünk, hogy mi hogy kerültünk ide. De mi kérdéssel feleltünk, ti hogy kerültetek ide?????? Igazából mindenki számára különösen, érdekesen vicces volt a helyzet :). Megtudtuk róluk, hogy Szegedről jöttek és Edinburgh-ból jöttek kocsival és egy skót túrát terveztek és hogy valahogy ez a kis hotelt találták, de igazából ők sem tudták megmondani pontosan hogy :), csak az volt a céljük, hogy gyönyörködhessenek a természetben.
De voltak más kedvenc vendégeink is. Például a Schwarciék, vagyis mi így neveztük el őket. Nagyon kedves, idősebb házaspár volt és a pasas úgy nézett ki tényleg mint a Schwarzenegger. Magas, izmos pasas. A legviccesebb a történetben az volt, hogy kiderült, hogy német eredetűek. Amit már pár nappal később tudtunk meg, ugyanis Aberdeenben éltek.
Itt szálltak meg még:
- A Bread Lovers-ék is, nevüket a kenyér imádásról kaptak, ők mindig kértek kenyeret.
- A piros, zöld zoknis bácsiék. A bácsi nagyon trendi volt, mindig a pólója színéhez ugyanolyan színű zoknit vett fel.
- Az abszolút kedvenc vendégek, egy fiatal angol házaspár. Akik a felszolgálás után kezünkbe nyomott egy papírpénzt, meg is lepődtünk, de nagyon örültünk neki :).
